Ha az egyik kedvenc mesémet idézném...picit módosítva...

"Hogy kicsoda is vizitücsök? ... Nem ismertek? ... Engem igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen vagyok, hol olyan!

14 évesen történt életem első vízreszállása a Tiszán. Már induláskor kineveztek "fő"evezősnek, gondoltam ez a bizalom jele lehet, az idősebbek kuncogását akkor értettem meg, mikor kiderült, hogy ketten leszünk mindössze a hajóban, én és a kormányos. A hajó többi beülőjét a cuccaink képezték!

Beleszerettem...

A harmadik nap, a bicepszek kezdeti bedurranása után, belekóstolhattam a kormányzás mesterségébe... maga volt a pokol mindkettőnk számára! Akkor a napi szakasz dupláját beeveztük, az összes parti bokrot, varsát közelebbről is szemügyre vettük... szóval nem ment fényesen!

19 évesen vittem az első vizitúrát kezdőként a Rábára...Tudom, indulásnak pont nem ezt a hazai folyót kellett volna választani! Tapasztalatszerzésnek viszont remek volt, érzésből mentünk, térképünk nem volt, minden kanyar tartogatott valami meglepetést! És két kenutársam túrán kötött ismerettségéből évekkel később házasság és egy gyönyörű kislány is született!

Akkor elhatároztam, hogy kis hazánk valamennyi, arra alkalmas folyóját beevezem azokkal az emberekkel, akik hozzám hasonlóan a hazai folyók szerelmeseivé váltak.

Azóta röpke 10 év elszaladt, de év nem múlt el evezőcsapás nélkül, s gondoltam, hogy azok számára akik velem tartottak akkor, legyen ez az oldal egy ALBUM a közös időtöltésről; azok számára pedig akik most indulnak el legyen ez az egyes folyók bejárásához nyújtott KAPASZKODÓ!

Hát akkor ... szálljatok vízre Barátaim! Jó szerencsét! Üdvözlettel: ... vizitücsök